Az elmúlt évek krízisei ellenére stabil a magyar munkaerőpiac és egyre több a női munkavállaló – Szalai Piroska a Mandinernek

Január 24-én pénteken jelentek meg a 2024 decemberi foglalkoztatási adatok, és így már a teljes tavalyi esztendőt ismerjük. Lehet látni már a trendeket? Mit mutat a magyar munkaerőpiac és hogyan alakult ezen belül a nők foglalkoztatása tavaly, illetve az elmúlt években Magyarországon?

A tavalyi adatokból már látható, hogy nagyjából ismét 4,7 millióan dolgoztak hazánkban, mint ahogy 2023-ban is. A női foglalkoztatottak száma egy kicsit bővült, úgy 17-18 ezer fővel, a férfiak pedig szinte ugyanennyivel csökkentek éves átlagban. A fiúk kevesebben kezdtek el dolgozni, mint ahányan nyugdíjba mentek, így a munkanélküliség alig változott náluk is. 

Már Németországgal küzdünk ezért a helyért, tavaly a harmadik negyedévben holtversenyben álltunk velük. 

A foglalkoztatott nők létszáma 2024-ben már éves átlagban is elérte a 2,2 millió főt, közülük a 20-64 évesek foglalkoztatási rátája 77 százalék fölé emelkedett, ami szintén hatodik hely körüli, és figyelemre méltó, hogy az utolsó öt vérzivataros évben is 5 százalékpontot növekedett. Becslésem szerint dobogós lett a nők tavalyi rátanövekedése és a 2019 óta elért javulása is.
A stabil munkaerőpiac hazánkban az utóbbi öt év polikrízises időszakában is megmaradt. A világjárvány, a háborúk gazdasági bizonytalanságot hoztak ugyan, de közben Magyarországon több új munkahely jött létre, mint amennyi megszűnt. 

Hogyan hatottak a fiatalokat érintő kedvezmények a 25 év alatti korosztály foglalkoztatására?

A 15–24 évesek foglalkoztatási aránya jelentősen javult az elmúlt években. A fiatalok foglalkoztatási aránya 2010 és 2024 között 19 százalékról becslésem szerint 27 százalékra nőtt, miközben munkanélküliségük megfeleződött. A változásokhoz nagymértékben hozzájárult a 2022-ben bevezetett SZJA-mentesség. Már a bevezetés évében gyorsan javult a foglalkoztatási ráta. Zömében ennek a korosztálynak a tagjai lesznek azok, akik igénybe vehetik idéntől a munkáshitel nyújtotta támogatást. Érdekesség, hogy a statisztikák még pontosodni fognak az oktatás mellett dolgozó fiatalok esetében, mivel a jogi szabályozás csak nemrég tette lehetővé a normál munkaszerződések megkötését a duális képzésben résztvevőknél.

Milyen lehetőségekkel élhetnek a kisgyermeket nevelő édesanyák?

A kisgyermeket nevelő édesanyák számára az utóbbi években számos intézkedés segítette a munkaerőpiacra való visszatérést. Még 2014-ben a GYED extra bevezetése például nagy előrelépés volt: lehetővé tette, hogy a kisgyermekes édesanyák részmunkaidőben vagy rugalmas időbeosztással visszatérhessenek dolgozni, és közben a GYED-ről sem kell azóta lemondaniuk. Ez különösen fontos számos szakmában, hisz például mestervizsgát vagy szakorvosi vizsgát nem lehetett letenni a kötelező gyakorlati idő igazolása nélkül, és ez komoly szakmai hátrányt okozhatott korábban.
Míg számos nyugat-európai országban, például Ausztriában, a részmunkaidős foglalkoztatás a jellemző a kisgyermekes anyák körében, Magyarországon az anyák nagy része teljes állásban tér vissza a munkába. 

Az Eurostat adatai szerint Magyarország a 6 év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatási arányával (72,5 százalék) az uniós országok közül már átlag feletti. 2010 óta a kormány célja – összhangban a munkaalapú társadalom megteremtésével – az, hogy az édesanyák foglalkoztatását is mozdítsuk elő. Az egyik fő változás épp az volt, hogy elértük, a gyermekvállalás ne jelentsen túlzott anyagi hátrányt. 

Miért nő a 65 év felettiek munkaerőpiaci jelenléte?

Az elmúlt években egyre több 65 év feletti munkavállaló maradt aktív a munkaerőpiacon. Míg 2010-ben mindössze 20 ezer idős dolgozott (köztük 13 500 nő), addig 2023-ra számuk meghaladta a 160 ezret, ebből 49 ezer nő. A generációjukon belül ők gyakran magasabb iskolai végzettséggel és egészségtudatosabb életmóddal rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra a hosszabb munkavállalást. 
2010-ben még a háborús nemzedék tartozott ide, ma már a később születettek, akiket a családjaik gyermekkorukban arra ösztönöztek, hogy tanuljanak tovább, törekedjenek az érettségi megszerzésére, szerezzenek egy jó szakmát, figyeljenek az egészségükre. Ezért is látjuk azt, hogy rohamosan nő a nyugdíj mellett munkát vállalók száma, hiszen még 65 éves koruk felett is megmaradnak azok képességeik, hogy foglalkoztathatók maradjanak. 

 Nyugdíj mellett dolgozva mentesülnek a nyugdíjjárulék (10%) és a munkáltatói szociális hozzájárulási adó (13 százalék) fizetése alól, így a bruttó bérükből mindössze 15 százalék SZJA-t vonnak le. Ez különösen vonzóvá teszi a foglalkoztatást, és a munkáltatók is szívesen alkalmazzák őket tapasztalatuk és hozzáállásuk miatt.

Mennyire népszerű a Nők 40 program?

A Nők 40 program keretében 2023-ban közel 30 ezren mentek nyugdíjba, ami az előző évekhez képest kis csökkenés, de ez leginkább a demográfiai változásokra vezethető vissza. Az háborús években született nők közül sokan már fiatalon elkezdtek dolgozni, így korábban nyugdíjba vonulhattak. Az 1960-as években születettek azonban jellemzően tovább tanultak és csak később léptek be a munkaerőpiacra, emiatt sokaknál kitolódott akár 64 éves korukra, hogy meglett a 40 év munkaviszonyuk, így inkább megvárják, hogy elérjék a „normál” nyugdíjkorhatárt. Azonban azt is érdemes megjegyezni, hogy a béremelések és az egyes ágazatokban tapasztalható munkaerőhiány miatt sokan a nyugdíjkorhatár elérése után is úgy döntenek, hogy visszamennek dolgozni.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay

***